A hajózás története minden bizonnyal akkor kezdődött amikor egy nagyon távoli ősünk, egy fadarabot használt arra, hogy a patak vagy a folyó túloldalára átjusson. Mivel az átjutás célja élelemszerzés, menekülés, áttelepülés lehetett, kijelenthetjük, hogy a hajózás a legősibb közlekedési eszközünk sőt a leletek kormeghatározása azt mutatja, hogy már a földművelés előtt is létezett kb. Kr.e. 60.000-ben.

Az első tárgyi lelet Kr. e. 7200-ből származik. Hollandiában találtak rá egy fenyőfából kivájt csónakra, amit kezdetleges kőeszközökkel vájhattak ki. A hajó 3 méter hosszú és 44 cm széles

Kezdetleges, fából kivájt csónak

Hajózás tutajokkal, vájt csónakokkal

A megtalált leletek alapján elmondhatjuk, hogy a tutajt, a vájt csónakot és a palánkolt eljárásssal készült csónakokat a világ több részén is kb. egyidejűleg feltalálták. Amiben különböznek a leletek az a csónakok anyaga, hiszen más vidéken más fafajták élnek. A fa mint a hajó alapvető építőanyaga a mai napig fontos szerepet tölt be a hajóépítésben, a műgyanta és a fém mellett.

A hajók mellett az úgynevezett úszók voltak azok az eszközök amelyekkel rövid távon közlekedtek az emberek. A hajózás története itt elágazik, az eszközök céljától függően. Az úszókat kifejezetten folyón való átkelésre vagy szigetek közötti közlekedésre használták. A “legismertebb” úszókat Hawaiin és a Húsvét szigeteken használták, ma szörfként ismerjük. Természetesen úszókként más anyagokat is használtak, többek között zárt agyagedényeket, nádköteget, egymáshoz kötözött lopótököket és felfújt bőrtömlőket egyaránt. Az első lépés a “hajóépítés” felé a tutajok készítése volt. Ez már tervezést és figyelmes, pontos kivitelezést kívánt. Készítettek tutajt rönkből, nádból, fakéregből és szinte bármilyen anyagból ami fennmaradt a vízen.

Balsafából készült tutaj rekonstrukciója

Balsafából készült vitorlás tutaj rekonstrukció

Gyékénycsónak

A hajók alapanyaga világszerte

A világ több részén, egymástól függetlenül feltalálták a klasszikus kosárcsónakot. Ez egy kör alakú vízieszköz volt ami gyékényből, bambuszból készült és ezt gyantával, kókuszolajjal tették vízhatlanná.

Modern gyékénycsónak amit a mai napig halászatra használnak Vietnamban.

A következő modernizáció a palánkolt csónakok elkészítése lett. Az eljárás igen egyszerű volt. Az előkészített deszkákat átfedéssel egymáshoz rögzítették és a réseket mohával, gyapjúval kitömték, majd faggyúval, zsírral vízhatlanították.

Mérföldkő a hajózás történetében

A palánkolás tette lehetővé a nagyméretű hajók készítését, hiszen itt a hajó hossza már nem függött a megmunkálandó fa méretétől és a vázas építésből adódóan szilárd és mégis rugalmas szerkezetek születtek. Még a XX. században is a világ sok részén ezzel a technológiával építették a hajókat.

Kr. e. 2500-ban épült evezős “palánkhajó”. Gizában találták szétszedett állapotban. 45.4 méteres.

A hajók fejlődése óriási változásokat hozott az emberek életében. Új tájakat, új embereket, új technológiákat lehetett felfedezni. A hajóknak alapvetően 3 típusa alapult ki. A közlekedésre-kereskedelemre, halászatra és természetesen a hadviselésre épült hajók. Sport célokra csak 1660-ban készítettek először hajókat.

A hajózás történetében óriási előrelépést jelentett a tájékozódás és a térképészet párhuzamos fejlődése. Kialakultak a “műszerek” és elkezdődött a hajók fejlesztése. Az első fejlesztés a kormánylapát kialakítása volt. Egy kr.e. 2000-ból való freskón láthatóak elsőként kormánylapáttal rendelkező hajók. A kormánylapát itt még a hajó oldalára volt szerelve csak később került a hajó végére.

Nagyméretű palánkolt hajó
Guarát: fából faragott hosszú deszkalapát Kr.e. 300-ból Peruból

Guarát: fából faragott hosszú deszkalapát Kr.e. 300-ból Peruból

A mélység pontos mérése mindíg fontos feladat volt hiszen a második legnagyobb ellenség a hullámzás után, a víz alatti zátony, homokpad volt. A mélység és egyben a sebeeség mérésére kötélre kötött ólmokat használtak.

Mélységmérés ólommal

A navigáció első lépései

A kezdetleges tájékozódást, mint a szárazföldön, a csillagok alapján végezték. A vitorlázat, az árbóc szolgált viszonyítási alapként. Természetesen a pontosság itt még nem volt igazán értékelhető, hiszen a csillagok alapján csak a szélességi fokot tudták, közelítőleg meghatározni, a hosszúsági fokok meghatározása csak évszázadokkal később vált lehetségessé.

Navigáció a csillagok és a kötélzet helyzete alapján

A kötélzethez viszonyított csillagállás segít a tájékozódásban.

Az emberek évezredekig hajóztak ezekkel a kezdetleges hajókkal. Kolombusz még nem tudta meghatározni a helyzetét, de az Ő pédája alapján bizonyítást nyert, hogy a föld gömb alakú. Ez a felfedezés hozta meg az áttörést a tájékozódásban, hiszen az eddigi sík térképeket elkezdi felváltani a gömb alakú valós ábrázolás.
Az igazi nagy áttörések a hajózás történelmében a XVIII. században indulnak el, amikor a felhasznált anyagok, térképek, íránytűk, órák majd a gőzgép fejlettsége lehetővé tette a hosszú távú, pontos hajózást. De ez már egy másik történet…

 

Tandemugrás a Hungary Skydive csapatával - Ejtőernyőzz velünk!

Tandemugrást tervezel? A legjobb helyen jársz! Foglald le tademugrásod időpontját, akűr a következő hétvégére, éld át a szabadesés szabadságát, csodáld meg a világot egy olyan nézőpontból, amit talán még sosem láttál! Ha a tandemugrás árak érdekelnek, itt megtalálod.

Életre szóló élményben lesz részed, amit akár a barátaidnak is megmutathatsz majd, egy sör, vagy egy dupla adag franciakrémes mellett!

Hívj bennünket most a +36 20 349 7999 számon!

A búvárkodás története II.

A búvárkodás története a búvárok főbb felszereléseivel folytatódik. A technika fejlődésével egyre több és egyre használhatóbb eszközt fejlesztettek ki az egykori búvárok. A búvárkodás története: A búvármaszk Aki nézett már szabad szemmel a víz alatt, tudja, hogy...

A búvárkodás története I.

A búvárkodás története i.e. 885-ig nyúlik vissza, innen származik az első ábrázolás (asszír domborművön találták) amely a búvárkodást mutatja be katonai csapatok folyón történő átkelése közben. Az első hiteles leírás Hérodotosz művéből való aki egy görög búvár,...