A hajózás története nem feltétlenül a hajók fejlődéséről szól, hiszen a hajóépítés alapvetően nem változott meg napjainkig. Ami viszont óriásit változott, az a tájékozódás. Ha a hajózás fejlődését akarjuk nyomon követni, akkor ismerkedjünk meg a térkép, az óra és a mérőműszerek fejlődésével.

Hajózás története – a tájékozódás fejlődése

Hajózzunk, de merre? Sokáig ez volt a hajósok fő problémája. Merre induljunk, hol találunk valamit és a fő, hogyan találunk vissza? A legkorábbi térképek először a porba rajzolódtak és a közvetlen felderített környezetet ábrázolták. Ezek a térképek elnagyoltak voltak, inkább a szóbeli elmondást illusztrálták.

Az első igazán használható térképeket a XII-XIII. században kezdték megrajzolni, de ezek még a szárazföldeket és azok partvonalát mutatták. Kolombusz még olyan térképpel indult el amelyik nem tartalmazott érdemleges információt még a távolságokról sem.

Henricus Martellus Gemrnus világtérképe 1489-ből (Festett papír 122X183 cm)

Henricus Martellus Gemrnus világtérképe 1489-ből

Térképek különféle anyagból

Mint ahogyan a hajók anyaga is más-más a világ minden táján, így a térképek anyaga is igen változó. Készítettek térképeket selyemre, vésték kőbe, festettek papírra, marhabőrre porcelánra és voltak népek akik fából készítettek térképet maguknak.

Pálcikatérkép a Marshall szigetekről 300 körülből (1972-ben nádból, kagylóból készült mása)

Pálcikatérkép a Marshall szigetekről 300 körülből (1972-ben nádból, kagylóból készült mása)
A földmérő- négy kötetben

Érdekes módon a pálcikatérkép sokkal arányosabb és pontosabb volt mint a későbbi fejlett papírtérképek egészen a XVI-XVII. századig. Erre az időszakra tehető az igazán tudatos összehangolt térképészeti és felmérő munka. Nagyon látványos volt a fejlődés, hiszen jó térképpel bátrabban hajóznak az emberek és nagyobb területeket mérnek fel. Angliában kiadtak egy kézikönyvet, ami már arra tanította az embereket, hogy az eddigi másodlagos információkon alapuló földmérést, hogyan lehet modern alapokra helyezni.

A földmérő- négy kötetben c. kiadvány1616

A modern felmérések nagy pontosságú térképeket eredményeztek. Miután a világ minden tájáról özönlöttek a mérési eredmények, könnyű volt összehasonlítani az azonos területek térképeit, így igen pontos, részletgazdag térképek születtek. A XVIII. századra kialakult a térképek mai formája, ami tartalmazza a hosszúsági és szélességi fokokat, mérethelyes és fel vannak tüntetve az ismert zátonyok, ismert vízmélységek.

James Cook A Társaság-szigetek térképe 1769

James Cook A Társaság-szigetek térképe 1769

A hajózás története: Az iránytű

Térkép már van, de hogyan mondjuk meg, hogy hol vagyunk és merre menjünk? Az első segédeszköz az iránytű. A kínaiak már az i.e. 4. században használtak úgynevezett “délmutatókat”, ezek voltak az iránytű ősei. Tulajdonképpen nem sokban különbözött a mai formájától inkább a célja volt más.

A kínaiak egészen a 12. századig főleg a feng shui-ban használták a “délmutatót” és csak később kezdték tájékozódásra használni. Európába ebben az időszakban jut el kínából és azonnal tájékozódásra használják. Olaszolszárgban nagyon gyorsan a 13. század vége felé a mai formájára tökéletesítik az addigi egyszerű tűt. Megjelennek a “szélrózsák”, rezgéscsillapítók, folyadékos hordozható változatok.

Hajós iránytű elefántcsont tokban, sárgaréz kardángyűrűvel, pergamen és papír irányrózsával 1570

Hajós iránytű elefántcsont tokban, sárgaréz kardángyűrűvel, pergamen és papír irányrózsával 1570
Jacob Zech órája 1550 körülről

Az irány és az idő – a hajózás két legfontosabb paramétere

Az irány vagy szélrózsa hatalmas újításnak számított, hiszen így sokkal pontosabban tudták leolvasni a mutatott irányt, hiszen ne feledjük akkor még nem volt szögbeosztás az iránytűkön. Már tudták az északi irányt pontosan a nap és a csillagok megmondták a szélességi fokokat, de még mindíg nem tudták a hosszúsági fokokat. Ehhez egy ma már mindenkinek természetesnek tűnő készülékre volt szükség, egy pontos órára.

Az időmérés egyidős az emberiséggel csak a pontossága változott. Az ősember a napokat, az ókoriak az órákat számolták. A percekre egészen a XVIII. a másodpercekre a XX. századig kellett várni, hogy pontosan mérhessük. Eleinte a nap, majd a víz később a gyertya szolgált időmérő eszközül. Bár a mechanikus órák más ismertek voltak az ókorban is, a hordozható kivitelig egészen az 1500-as évekig várni kellett.

A Cseh Jacob Zech órája 1550 körülről

Ezeken az órákon nem voltak percmutatók, hiszen a pontosságuk vagy inkább pontatlanságuk, feleslegessé tette azokat. Ezzel szemben, szinte minden órát elláttak ütőszerkezettel ami nem divatcélokat szolgált, hanem praktikuma volt, hiszen abban az időben nem létezett közvilágítás és az otthonokban is javarészt sötét volt.

A fenti óra belseje

Zech órájának belseje
John Harrison 1. számú tengerészeti órája

Mivel ezek az órák inkább tájékoztató jellegűek mintsem pontosak voltak, szükség volt a hajózásban egy precízebb eszközre. Az angol parlament 1714-ben kiírt egy pályázatot egy olyan szerkezetre amivel 30 szögperc (kb. 60. kilométer) pontossággal meg lehet határozni a hosszúsági fokokat. A díj sem volt csekély 20.000. font ami ma kb. 5.000.000. fontnak felel meg. Az órások hamar belelkesültek hiszen egy pontos órával gyerekjáték meghatározni a hosszúsági fokokat. Sokan nekiálltak de csak egy órás volt John Harrison (eredetileg ács) aki leadott pályaművet és Ő is csak 1735-ben.

John Harrison 1. számú tengerészeti órája

 

A kronométer fejlődése a kezdetektől

Bár az óra meglepően jól teljesített a gyakorlatban, a Hosszúsági Bizottság némi előleg kifizetésével elutasította a pályaművet, mondván fejlesztésre szorul. Így tettek a 2. órával 1739-ben, majd a 4.-el 1760-ban. (Harrison a 3. órát nagynak találta ezért nem adta be csak a 4. kicsinyített változatot.)

Az óra ugyan beváltotta az összes hozzáfűzött reményt, (három hónapos út alatt mindössze egy percet tévedett) a Hosszúsági Bizottság újabb feltételeket szabott. Más már feladta volna azonban Harrison, makacs ember volt. 1772-ben, 58 évvel a pályázat kiírása után elkészítette az 5. órát is. A 79 éves mester jó érzékkel ezt az órát felajánlotta III. György királynak, aki végighallgatva az órásmester kálváriáját utasította a parlamentet, hogy a pályázatból megmaradt 8750 fontot utalják ki az agg mesternek.

Harrison forradalmasította a kronométereket. Olyan technikai újításai voltak amik alapvetően meghatározták az óragyártás jövőjét. Az Ő nyomdokain elindult a fejlődés és a XX.századra gyakorlatilag “szabványosodott” a kronométerek formája, pontossága, műszaki paraméterei. Ezek a szerkezetek jó beállítással a napi 0.5 másodperces pontosságot tudják teljesíteni. Ezzel óriási szolgálatot tett, a hajózás története új irányt vehetett.

Kronométer a XIX. századból és a belseje:

XIX. sz. kronométer
XIX. sz. kronométer belseje

A hajózást segítő modern műszerek

A modern műszerek kialakulásáig (radar, gps) gyakorlatilag ezekkel az eszközökkel tájékozódtak. Bármilyen hihetetlen, de a radar feltalálásáig kötéllel és ólommal mérték a mélységet. Időközben azonban a sebességmérő finomodott és feltaláltak egy egyszerű szerkezetet ami olyan pontossággal képes mérni, hogy napjainkig használják szükség esetén. A szerkezet legnagyszerűbb tulajdonsága az egyszerűsége, ami elronthatatlanná teszi.

Ezzel befejeződött a hajózás története újabb szakasza. Különvált az ipari és a szórakoztató hajózás. Az ipari hajózás fejlődését innentől főleg a gépesítés, a szórakoztató hajózás fejlődését a sport és a “rongyrázás” határozza meg. Míg az iparban a praktikum, a magánszférában a maximális kényelem lesz a meghatározó elv, de erről majd máskor…

Chip log

Tandemugrás a Hungary Skydive csapatával - Ejtőernyőzz velünk!

Tandemugrást tervezel? A legjobb helyen jársz! Foglald le tademugrásod időpontját, akűr a következő hétvégére, éld át a szabadesés szabadságát, csodáld meg a világot egy olyan nézőpontból, amit talán még sosem láttál! Ha a tandemugrás árak érdekelnek, itt megtalálod.

Életre szóló élményben lesz részed, amit akár a barátaidnak is megmutathatsz majd, egy sör, vagy egy dupla adag franciakrémes mellett!

Hívj bennünket most a +36 20 349 7999 számon!

A búvárkodás története II.

A búvárkodás története a búvárok főbb felszereléseivel folytatódik. A technika fejlődésével egyre több és egyre használhatóbb eszközt fejlesztettek ki az egykori búvárok. A búvárkodás története: A búvármaszk Aki nézett már szabad szemmel a víz alatt, tudja, hogy...

A búvárkodás története I.

A búvárkodás története i.e. 885-ig nyúlik vissza, innen származik az első ábrázolás (asszír domborművön találták) amely a búvárkodást mutatja be katonai csapatok folyón történő átkelése közben. Az első hiteles leírás Hérodotosz művéből való aki egy görög búvár,...