Szabadesés - zuhanás

Szabadesés címszó a Wikipédiából:

Szabadesésnek nevezzük a test mozgását, ha a gravitációs mezőben kezdősebesség nélkül elengedett test esését a gravitáción kívül semmi sem befolyásolja. Gyakorlatilag szabadesésnek tekinthető a fáról lehulló alma, az elejtett kulcscsomó vagy a leejtett kavics mozgása és a tandemutas amikor tandemugrás-nál kiugranak a repülőgépből. Talán így egyértelmű, hogy miért is írom ezt a bejegyzést. (forrás: Wikipedia)

A szabadesés, a zuhanás már az őskor óta foglalkoztatta az embereket. Elég, ha csak arra gondolunk, miért is akarunk a vízbe ugrani, amikor be is sétálhatnánk. Már az ősi kínából vannak feljegyzések, ahol az emberek tornyot építettek a víz partjára, hogy magasról, átélve a szabadesést, így eshessenek a vízbe. A lényeg nem a vízbe menetelen van, hanem a szabadesés átélésén, hiszen az emberek kijönnek és újra felmennek a toronyba ugrani. Ennek a másik formája, amikor a sziklákról ugrálunk a vízbe.

Ez természetesen szintén nem az úszás furcsa kezdéséről, hanem a szabadesésről szól. A szabadesés szabadság! Az ejtőernyősök sem repülni akarnak, hanem zuhanni, hiszen a szabadesés a legszabadabb érzés talán az egész világon.

A cikk azoknak íródik, akik kíváncsiak a szabadesés fizikájára is és érdekli őket, hogy az ejtőernyő, hogy fékezi le a szabadesést, annyira, hogy az ejtőernyős vagy a tandemutas biztonságosan földet érjen.

Szikláról vízbe ugrás

Kezdjük a szabadesés fizikájával:

A szabadesés fizikája

Mint tudjuk ez nem igaz, ha elengedünk egy testet a magasban 9,81 méter per secundum négyzet gyorsulással fog mozogni, egészen addig, amíg földet nem ér. Ezt természetesen befolyásolja a közegellenállás és ne feledjük ez az állítás, a földre igaz. Más bolygókon, más adatok vannak.

Mivel a földön van légkör, így van levegő, tehát van közegellenállás. Cáfolódik a wiki meghatározása hiszen a szabadesést, a közegellenállás is befolyásolja ám szerencsénkre ez teszi lehetővé a tandemugrást és az ejtőernyőzést.

Gondolom mindenki látott már olyan filmet ahol az ejtőernyősök szabadesés közben (látszólag) vízszintesen is mozognak és közelednek egymáshoz sőt megfogva egymást együtt élik át a szabadesést.

Ez azért lehetséges mert egy idő után, mindenki eléri az ú.n. kritikus sebességet. Ez az a sebesség, ahol egy szabadesésben zuhanó test már nem gyorsul tovább. Ez az ejtőernyősöknél hason zuhanásnál 180-210 kilométer per óra, a tandemugrásnál hason zuhanásnál 250-350 kilométer per óra, de ha egy ejtőernyős fejen zuhan, akár az 500 kilométer per órát is elérheti. Itt a testünket irányítani tudjuk, hogy ne függőlegesen zuhanjunk, hanem el tudjunk mozdulni, mint egy kezdetleges repülő, vízszintes irányba is.

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol felmerül a gondolat, ez a sebesség, a földet éréshez kicsit sok! Itt lép be az ejtőernyő. Az ejtőernyőnek az a feladata, hogy az ugrásoknál és a tandemugrásoknál lefékezze az embereket annyira, hogy biztonságosan földet érjenek. Ennek a fizikájába nem megyek már bele, hiszen az a cikk a szabadesésről szól.

A lényeg: a szabadesés, egy csoda. Aki meg akarja tapasztalni, jöjjön el ejtőernyőzni vagy tandemugrásra.

Szabadesés ejtőernyőzés közben

Tandemugrás a Hungary Skydive csapatával - Ejtőernyőzz velünk!

Tandemugrást tervezel? A legjobb helyen jársz! Foglald le tademugrásod időpontját, akűr a következő hétvégére, éld át a szabadesés szabadságát, csodáld meg a világot egy olyan nézőpontból, amit talán még sosem láttál! Ha a tandemugrás árak érdekelnek, itt megtalálod.

Életre szóló élményben lesz részed, amit akár a barátaidnak is megmutathatsz majd, egy sör, vagy egy dupla adag franciakrémes mellett!

Hívj bennünket most a +36 20 349 7999 számon!

A hajózás története I. (A kezdetek)

A hajózás története minden bizonnyal akkor kezdődött amikor egy nagyon távoli ősünk, egy fadarabot használt arra, hogy a patak vagy a folyó túloldalára átjusson. Mivel az átjutás célja élelemszerzés, menekülés, áttelepülés lehetett, kijelenthetjük, hogy a hajózás a...

Az óra története

Gondolom nem meglepő, hogy egy technikatörténeti cikket írtam. Először valójában a tandemugrásnál használt magasságmérőről akartam írni. Utána jött a búvár komputer, de annyi érdekes, meglepő dologra bukkantam kutatásaim közben, hogy egy cikksorozat lesz belőle. Az...